Megsimogathatták a magyarfenesi bekamerázott gólyafészekben nevelkedő egyik kisgólyát azok a gyerekek, akik szerdán a fészek alá gyűltek a meghirdetett gyűrűzési akcióra. A madármegfigyelést lehetővé tevő Apáthy István Egyesület képviselői lehozták a fészekből az egyik fiókát, hogy az érdeklődők közelebbről is megtekinthessék, hogyan zajlik a gyűrűzés. A repülni még nem tudó kisgólya mindkét lábára gyűrű került. A jobb lábára egy fehér műanyag henger, amelyről távolról is leolvasható a nagy méretű azonosító szám.
News
Elpusztult az egyik gólyafióka a magyarfenesi fészekben. Már a koradélutáni órákban látszott, hogy az egyik kisgólya nem mozog, aztán a vacsoraosztásnál egyértelművé vált, hogy csak két fióka lakmározik a Miska gólya által hozott eledelből. A hím gólya egyelőre szénával takarta le az elpusztult madár tetemét.
Minden bizonnyal az elmúlt napok hűvös, viharos, esős időjárása vezetett e szomorú fejleményhez. Kedden heves jégverést kellett elviselniük a fészek lakóinak. A szülők egyike a szárnyaival óvta a kicsiket, de a jégszemcsék minden bizonnyal így is elérték őket.
Június 27-én, szerdán az Apáthy István Egyesület, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Biológia-Geológia Karával és az Electrica áramszolgáltatóval együttműködve fehér gólya fiókákat gyűrűz Kolozs megyében. A madarak jelölése egyrészt tudományos célú (vonulási útvonalak követése, mortalitási arányok megállapítása, helyhűség vizsgálata), de egyben nevelési célú is, hiszen lehetőség nyílik a helyi lakosok, gyerekek részvételére. Az eseménysorozat reggel 9-kor kezdődik Magyarfenesen, ahol a webkamerával ellátott fészek történéseit márciustól élőben lehetett követni a clujbird.ro oldalon.
Pénteken, május 19-én a kora délutáni órákban kibújt a tojásból az első kis gólya.
Eleinte csak a fejét dugta ki a tojásból, a testét csak pár órára rá sikerült kiszabadítania a tojáshéj másik felének szorításából. Estére követte egyik testvére, majd vasárnap reggelre világra jött a harmdik gólyafióka is. A fészekbe kétnaponta kerültek a tojások, így elvileg kétnaponta lenne várható kis gólyák kikelése. A fiókák azonban a tojáshéjon keresztül, csipogással kommunikálnak egymással, így egymást bevárva majdnem szinkronban bújhatnak ki a tojásból, a lerakás sorrendjétől függetlenül.
A gólyaszülők neveire négy lehetőség közül lehet választani az alábbi űrlapon. A szavazás május 25-én zárul.
https://goo.gl/forms/cO9dHLxZN9wkIiI53
Szombat reggelre újabb tojás került a gólyafészekbe. Ezúttal a gólyapár szénából, szalmából afféle belső fészket alakított ki a tojás köré. Az egyik gólya (minden bizonnyal a tojó) azonnal rá is ült a tojásra. Ezzel a tojással feltűnően másként történnek a dolgok, mint a korábbival.
A korábban, április 11-én tojt tojást sorsára hagyta a gólyák egyike (minden bizonnyal a tojó). Annak a tojásnak nem készült szénaágy a fészek közepére, ki is gurult a fészekből két nappal később egy csetepaté alatt. A korábbi tojást nem kezdte költeni az egyedül maradt gólya.
Csütörtökön 11:30 körül egy körülbelül tíz tagú gólyacsapat közelítette meg a fészket. Köröztek a magasban. A fészekben álló gólyapár erős kelepeléssel jelezte, hogy a hely foglalt. Így a gólyacsapat egyetlen tagja sem kísérelte már meg a fészekre szállást. A „várvédők” és a „támadók” nem keveredtek közelharcba. A gólyacsapat kelet felé távozott.
A gólyák három éves korukra lesznek ivarérettek, akkor jönnek vissza először kikelési helyük környékére. Ha nem találnak fészkelőhelyet vagy párt maguknak, kisebb-nagyobb csapatokba verődve kóborolnak.
Furcsa események zajlottak a napokban a gólyafészeknél.
Az első tojás lerakása után két napig csak egy madár látogatta a fészket. Rendezgetett, vigyázott a tojásra, de nem ült rá. A második nap estéjén két másik gólya tűnt fel a szomszédos háztetőkön akik megpróbáltak rászállni a fészekre. Ezek egyikét elkergette a fészken álló madár, a másikat odaengedte.
Bár a gólyáknál nincs jól látható méret- és tollazatbeli eltérés a nemek között, a magyarfenesi fészek lakóit azonban határozottan megkülönbözteti szemük körüli fekete folt alakja.
A tojónak viszonylag egyenes és szélesebb fekete sáv vezet a szemétől a csőréig. A hím szeme körüli fekete sáv a végek felé elvékonyodik, és nem is egészen egyenes vonalú. A különbséget eddig is láttuk, de csak egy párzás alkalmával tudtuk megállapítani, hogy melyik szemhez melyik nemű gólya tartozik.
A hím három hétig egyedül volt a fészekben, április 8-án reggel jelent meg mellette a tojó madár.
A gólyák minden évben új párt választanak. Az elsőként érkező hím, aki rendszerint az előző évi tulajdonos, elfoglalja a fészket és elkezdi tatarozni. A később érkező tojó lehet ugyanaz a madár mint előző évben, de olykor cserélődhetnek. Együtt folytatják a fészkek rendbetételét, párzanak míg 3-5 fehér tojás kerül a fészekbe. Ez után kezdőik a rendszeres kotlás.
A magyarfenesi fészekben április 11-én jelent meg az első tojás.
A vörös vércsék után idén kiköltözött kameránk Magyarfenesre, ahol egy fehér gólya fészkét közvetíti élőben ezen a tavaszon és nyáron.
A kamerát március 23-án szereltük fel az áramszolgáltató vállalat (Electrica Distribuție Cluj) támogatásával. A hím előző este érkezett a fészkére és kamera szerelésének lejárta után hamarosan ismét visszaszállt a fészkét igazgatni.
Néhány napja a vércsefészekben már nem lehet egyszerre mind a négy fiókát megfigyelni, sőt, olykor teljesen üres a fészek.
Előbb a nagyobb termetű majd hamarosan a kisebb fiókák is szárnyra kaptak és megtették első próbarepüléseiket a környező fák és épületek irányába. Kezdetben még esetlenül repülnek és sokszor a földön landolnak. Ha ilyen vércsét vagy más fiatal madarat találunk, ne vigyük őket haza, hanem helyezzük őket egy bokorra, fára. A szüleik megtalálják és etetni fogják míg erőre kapnak és újra biztonságos helyre kerülnek!
Egy 2014-ben végzett, “Kolozsvár madarainak költőatlasza” kiadványhoz készített felmérés szerint a városban 24 helyen figyeltek meg vörösvércsét, az április 15 – június 15 közötti időszakban.
Mivel ezek a hónapok a faj fő szaporodási idejére esnek és a madarak sok helyen költésre utaló viselkedést mutattak, feltételezhetjük hogy a város területén 15-20 vörös vércse pár fészkelhet. A többi sólyomhoz hasonlóan a vércsék nem építenek saját fészket, hanem üregekbe telepednek be vagy más madarak, főleg varjúfélék fészkét foglalják el.
Az “Apáthy István Egyesület” által indított Kolozsvár madarai élő adásban program keretén belül idén először tekinthetnek be a város polgárai egy vörösvércse család életébe a www.clujbird.ro honlapon. A madarak fészke a Monostor negyed egyik tömbházának eresze alatt van, ahonnan a mozgóképet éjjel-nappal közvetíti a közelébe szerelt kamera. A déli kitettségű házfalat délelőtt erősen süti a nap, így a fészekben zajló események inkább délután élvezhetőek.